A csatlakozó relét elsősorban elektromos elválasztáshoz és feszültségátalakításhoz használják, például 24 V DC és 230 V AC között. A gyenge jelek erősítésére is használják, és általános relévezérlésekhez, valamint a vezérlők túlfeszültség- és EMC védelméhez használható.

A csatlakozó relék hasznosítási kategóriáit az IEC 60974-5-1 határozza meg, és meghatározza a jellemző működési feltételeket. A leggyakoribbak az AC-15 és a DC-13.

Az AC a váltakozó feszültség hasznosítási kategóriáit jelenti. Az AC-15 tipikus alkalmazása az elektromágneses terhelés szabályozása (váltakozó feszültség esetén).

A kapcsolási ciklusok maximális száma a kapcsolandó terheléstől, az elemi relé műszaki kialakításától és az alkalmazott érintkezőanyagtól függ, pl. AgNi + Au, AgNi, AgCdO, AgSnO2.

Nagyon kis áramok kapcsolásához, például vezérlő bemeneteken, kemény aranyozott érintkezőket használnak.

A csendes, gyors és gyakori kapcsoláshoz félvezető érintkezők is használhatók.

Az IEC 60947 szabvány szerint a terhelés nélküli kapcsolási ciklusok számát határozzák meg, amelyet az összes vizsgált eszköz 90% -ával elérnek vagy meghaladnak, bármilyen alkatrész javítása vagy cseréje nélkül.

Ezt 8 Hz-es kapcsolási frekvencián és érintkezési terhelés nélkül tesztelik, és nagyon kis érintkezési terhelések esetén is jelzi az elektromos tartósságot.

Egyszerű kiválasztás és világméretű szabványosítás, például egy 24 V AC/DC és 240 V AC/DC feszültségű 3RQ1/2 kapcsoló relé használható mind az amerikai piacon (110 V AC), mind a CE piacon (240 V AC), vagy 24 V-os tápegységgel is.

A funkcionális biztonság olyan állapotot határoz meg, amelyben a károsodás kockázata elfogadható szintre csökken, vagy amely kockázatmentesnek tekinthető. Ez a meghatározás következésképpen a személyek, a gépek és a környezet működési biztonságára vonatkozik.

A funkcionális biztonság célja az emberek és a környezet egyenlő védelme biztosítása minden országban, nemzetközileg harmonizált szabványokkal. Ezen kívül sok országban vannak olyan törvények, amelyek előírják a biztonsági szempontok betartását. Ez a kötelezettség gyakran teljesíthető a szabványok alkalmazásával. Különösen a következő szabványokat kell alkalmazni a gyári automatizálásra: IEC 61508. IEC 62061 és EN ISO 13849.

A biztonságos csatlakozó reléket ugyanarra a célra használják, mint a szabványos csatlakozóreléket (lásd „Mire használják a kapcsoló relét?”) és általában pozitív irányú kapcsolatokkal és biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.

Az IEC 60947-5-1 (IEC 61810-3) szerint mechanikusan összekapcsolt működés esetén a beépített relék érintkezői egymáshoz kapcsolódnak, így a NO érintkezők és az NC érintkezők soha nem záródnak egyszerre. Ily módon megbízhatóan észlelik a nyitási hibákat, és biztosítják a maximális biztonságot.

Ezeket a jelek csatlakozóelemeként használják, például: hibás vezérléshez és kimeneti bővítéshez (SIL 1-3) biztonsági relék esetében, amelyek működtetők és jelzőelemek közvetlen vezérlésével rendelkeznek.

Ezeket olyan alkalmazásokban is használják, amelyek nem igényelnek funkcionális biztonságot. Ebben az esetben az érintkezők mechanikusan összekapcsolt működését megbízható visszacsatoláshoz, párhuzamos kapcsoláshoz vagy az NC érintkező diagnosztikájához használják.

Ilyen lehetőséget kínálnak a SIRIUS 3SK1 biztonsági relék és az erővezérelt SIRIUS 3RQ1 csatlakozórelék. Ez azt jelenti, hogy az érintkezők száma és a hibamentes vezérlés kapcsolási kapacitása akár 10 A-ig növelhető és erősíthető.

További információt ebben a GYIK-ben talál: https://support.industry.siemens.com/cs/de/en/view/76676971

Az IEC 62061 szabvány „Gépek biztonsága — Elektromos, elektronikus és programozható elektronikus vezérlőrendszerek funkcionális biztonsága” szabvány átfogó követelményeket határoz meg. Ajánlásokat tartalmaz a gépek biztonságával kapcsolatos elektromos, elektronikus és programozható elektronikus vezérlőrendszereinek (SRECS) fejlesztésére, integrálására és validálására vonatkozóan. A szabvány először lefedi a teljes biztonsági láncot, az érzékelőtől a működtetőig. A „Biztonsági integritási szint” vagy röviden „SIL” meghatározása ennek a szabványnak az alkalmazási paramétereként. A szabvány nem határozza meg a gépek nem elektromos — például hidraulikus és pneumatikus — biztonsági vezérlőelemeinek teljesítmény-képességi követelményeit.

Az EN ISO 13849-1 „Gépek biztonsága — A vezérlőrendszerek biztonsággal kapcsolatos alkatrészei, 1. rész: A tervezés általános elvei” szabvány 2011 végén felváltotta az EN 954-1 szabványt. Figyelembe veszi a teljes biztonsági láncot a teljesítményében részt vevő összes eszközzel. Az EN ISO 13849-1 a biztonsági funkciók mennyiségi elemzését is elvégzi. A szabvány leírja, hogyan lehet meghatározni a „Teljesítményszintet”, röviden „PL” a vezérlőrendszerek biztonsággal kapcsolatos részei esetében a tervezett élettartamra meghatározott architektúrák alapján. Ha több biztonsággal kapcsolatos alkatrészt egyesítünk egy teljes rendszert, a szabvány elmagyarázza, hogyan kell meghatározni az így kapott PL meghatározását. Alkalmazható a vezérlőrendszerek (SRP/CS) biztonsági részeire és minden típusú gépre, függetlenül a felhasznált technológiától és energiától, például elektromos, hidraulikus, pneumatikus vagy mechanikus.

Nagyon magas elektromos állóképességet és szinte korlátlan számú kapcsolási ciklust biztosít. Ezenkívül a legnagyobb érintkezési megbízhatóságot, csendes és rövid kapcsolást, valamint nagy DC kapcsolási kapacitást kínál. A félvezető kimenettel rendelkező SIRIUS csatlakozórelék a bemeneti és kimeneti áramkör közötti elektromos elválasztást biztosítanak.

A B10d értékek (vagyis: azon kapcsolási ciklusok száma, amelyek során a relék 10% -a meghatározott körülmények között meghibásodhat) fontosak a működési biztonság szempontjából az ISO 13849-1 és az IEC 62061 szabvány szerint. Ezeket gyakran használják a PFHD (a veszélyes hiba valószínűsége óránként) vagy az MTTFD (Mean Time to Dangerous Failure) kiszámítására a biztonsággal kapcsolatos vezérlőkben.

A B10d értékek használata kapcsolórelékhez: Az MTTFD meghatározása (átlagos idő a veszélyes hiba) Az MTTFd kiszámítása a B10d érték, az üzemi frekvencia és a kapcsolóérintkezők száma alapján történik:

MTTFd = (B10d)/(0,1 x n x kapcsolási frekvencia óránként x 3600)

n = Veszélyes hibák száma ciklusonként (általában 1)

Az üzemi frekvenciának reálisnak kell lennie.

A PFHD (Óránkénti veszélyes hiba valószínűsége) kiszámítása Szükség esetén az IEC 62061 szerint a SIL (Safety Integrity Level) előírt PFHD érték kiszámítható az MTTFD és egyéb tényezők alapján.

A teljesítményszint (PL) értékelése az ISO 13849-1 szerint Az MTTFD értéket más biztonsági paraméterekkel, például egyenárammal (diagnosztikai lefedettség) és a szerkezettel (B, 1., 2., 3. vagy 4. kategória) együtt használják a biztonsági áramkör teljesítményszintjének (PL) meghatározásához.